2011. szeptember 30., péntek

Mai találós kérdés

Tudjátok-e, mi ez?

És így?


Tán egy napon összeaszalódott ujjbáb?
Nem.
Ez egy alma. Pontosabban egy alma-múmia.
Öreg és beteges almafám alatt találtam minap.
De mitől aszalódott így össze? És főleg: miért üres?
Nos, a válasz: a darazsaktól.
Megdöbbentő, hogy órák alatt ilyenné tesznek egy mosolygóst. Ahogy mi kívülről befelé harapjuk, ők pont fordítva. Gyakorlatilag fúrnak az almába egy lukat és onnan kirágják magukat. Persze a héját nem eszik meg (nem tudják, hogy abban van a vitamin), még a csutkáját is a helyén hagyják.

Marad a csutka meg a pergamen-héj.
Öreg és  beteges almafám idén szeptemberben ilyent is tudott ám:
Szeressétek az öreg és beteges almafákat.


2011. szeptember 26., hétfő

Lószar

Mi jut eszetekbe erről?












Nos igen. Ez bizony egy kupac lószar. Bojtorján lovam produkálta, röviddel a fényképezés előtt . Még friss volt és meleg. Hogy illatos-e, arról nyílván más a véleménye Zimány Lindának és egy Ganajtúró Bogárnak.
A lényeg nem is ez.
Hanem a formája.
Gondolkodtatok már rajta, hogyan lesz ilyen?
Ha feltételezzük, hogy a lónak pont olyan a bele, mint a mienk, csak hosszabb (kb 50m), akkor meg főleg érdekes a kérdés.
Miért nem hurka alakúra képződik? Vagy lepényformára.
Csak arra tudok gondolni, hogy a lovak beleiben Galacsinformázó Manók élnek, ez nem vitás.

Mennyi megoldandó problémával van tele az életünk...

2011. szeptember 21., szerda

Téli buli, mint próba

Nem is olyan egyszerű ám blogot nyitni, mint amilyennek gondoljátok. Épp ezért hosszas kísérletezésekre van szükség ( ld NASA, Holdraszállás).
Szövegszerkesztés, képek a megfelelő időben a megfelelő helyen, etc.
Nézzük akkor az időszakosan kibővített családot annak kapcsán, hogy valahogy el kell kezdeni a blogot és ők amúgy is itt voltak, adja magát, a többiekkel ráérünk később is foglalkozni.
Kezdjük Krizsuval, a Rakott Krumplik Ősanyjával.




Esztike, csíkos pulóverét nem feledjük




Oldarbordája, Dávid. Illetve ő a Dávidé. Ez az egy kép volt róla.




Szandra. Nem is kell több.




Pont a végére.





2011. szeptember 18., vasárnap

SZOLGÁLATI

Kedves Emberek,
most, hogy belemélyedtem (vagyis folyamatban van a mélyedés) az oldal használatába, egy benneteket nyilván igencsak kínzó igényt kell kielégítenem, mikor leírom, hogy a próbaüzem mostantól számított

                                           X

napon belül elindul, úgymond rendszeressé válik itt az élet.

Ui: ha közben persze el nem megy a kedvem az egésztől (vagy például vacsorázás miatt nem lesz rá időm)

Tisztelettel

2011. szeptember 2., péntek

Miezazizé


Panelban, téglaépítésű társasházban, körfolyosós emeletesben nevelkedett, szélessávval, operációs rendszerekkel és távírányítóval körülbástyázott embertársaim.

Ha az Élet majd egyszer úgy hozza, hogy segítség nélkül burkolnod, fűnyírót javítanod, sérült kutyát/lovat/egyebet betadinoznod, vagy éppen pogácsát kelesztened kell, nos, akkor gondolj arra, hogy mindenki volt egyszer béna.

Az Okos saját saját kárán. És hogy ne felejtse. leírja. Másoknak. Hogy így soha.


Végeláthatatlanul hömpölygő életfolyamunk szereplői, s egyben a Tanya lakói a megjelenés sorrendjében:

















Susutomi. Alkalmazott, egyszemélyben a Tanya logisztikai felelőse és projekdtmenedzsere.









Szende. Hű paripája vérzivataros időkön keresztül (itt épp alatta). Hucul-kazak vérvonal.





Bojtorján és Kisbumbi. Szende magzatjai. Nevelésre váró csikólányok, napi 24 órás simogatásigénnyel.

















Sári és Öcsike. A Tanya mintacsaládja. Az egyetlen nem defektes/félresiklott/csonka család nálunk. Kissé elkényeztetett, szeretetéhes vizslaszerelmespár.













Mirek Úr. Soha nincs itthon. Annál többet csajozik a szer különböző macskalányainál és -asszonyainál.
















Jolán. Életét párkapcsolati problémák és családi tragédiák kísérik.


















Kolbász. Kóbor élete után jól megérdemelt nyugdíjas éveit tölti nálunk. Fiatal korában nevezett a Világ Legcsúnyább Macskája kontesztre. Mi így szeretjük.